A hitelközvetítés felelőssége és jelene

Négy éve vagyok ezen a pályán és nagyon sok mindent kellett túlélnem, családom támogatása nélkül ez nem sikerült volna. Vannak jobb idők és vannak rosszabbak, hazudik, aki azt mondja, ez mindig fut. A válság napjainkban ezt a területet sújtotta elsőnek, ősztől szinte téli álomba zuhant a terület.
Az elmúlt 4év a hitelközvetítők paradicsoma volt. Szinte mindenki tudott hitelt eladni, mert a bankok olyan mértékben lazították meg a hitelezési gyakorlatot, hogy még a (bocsánat) a legképzetlenebb tanácsadónak is sikerült valamit összehozni. Amikor én kezdtem a pályát, közel ez a helyzet volt, ami most, valóban sikerélménye volt az embernek, amikor megoldást talált és komoly kihívásokkal kellett szembenéznie. A válság egyik talán legjobb hatása, hogy ma, már aki nem elég képzett, az nem bír megmaradni ezen a piacon. A területünk tisztul és én ennek őszintén örülök. Nagyon sok esetben, amikor kétségbeesett emberek e-mailjeit olvasom, elgondolkodom, vajon fel tudja minden hitelközvetítő mérni, mekkora felelőssége van?

Egy bizonyos színvonal ott kezdődik, amikor egy közvetítő már szelektálja, mit vállal el, meddig hajlandó elmenni a lehetőségek mentén. Minimálisan érteni kell a jogszabályokhoz, a törvényi szabályozáshoz (ez a minimális szint azt jelenti, nem jövök zavarba, ha egy ügyvéddel kell az ügyfelem érdekében tárgyalni).. és persze az ember a réseket is felfedezi. A bankok sorra vezetik be a visszaírásos rendszert, egy rosszul fizető adós közvetítése anyagi felelősséget is jelent. Eddig ez nem volt általános, hisz a bankokba tódultak a hitelfelvevők, „elfért” a veszteség, de ma már más a helyzet. Egy önmagára adó hitelközvetítő azonban eddig is követte a portfólióját, ügyfeleinek hitelére rá- ránézett és ha gond volt, akkor az egyik legnagyobb mércéje a munkájának, hogy a hitelező bank felkeresi, vagy sem, hogy a bedőlés helyett az ügyfelet ki tudja menteni az adósságcsapdából.

Számos ügyfelem van, a kivel mai napig tartom a kapcsolatot. Amikor elindult a pánik, a telefonom csörgött és hívtak a régi kliensek, vajon mik azok a szükséges lépések, amivel ők maguk is nagyobb biztonságba tudják rakni anyagi helyzetüket. Váltsanak, előtörlesszenek, próbáljanak futamidőt módosítani?
Egy hitelközvetítő munkája nem a folyósításnál ér véget. Minősíti, hogy a kiszolgált ügyfeleivel milyen kapcsolata marad.

Jelenleg egy kedves régi kliens rokonának az ügyén dolgozom. Elég nehéz ügylet és sajnos az ingatlan is veszélybe került. Jövő héten reményeink szerint szerződnek. Alacsonyabb havi teher, megbízható bank, tüneményes fiók és banki ügyintézők. Sikerként élem meg.. de ami a legnagyobb siker, hogy lassan megértették, nem elég a ma problémáját megoldani, hosszútávra is meg kell határoznunk, hogyan tovább. Reményeim szerint sikerült a pénzügyi helyzetüket stabil alapra helyezni. Az árverés, a napi aggódás otthonuk elvesztése felett, úgy tűnik megoldódott. Hisz ezen a területen a biztos siker az, amikor minden pénz elért oda, ahova kell, és olyan teher marad fenn, ami vállalható.
Siker, amikor az ügyfeleim után érdeklődve azt hallom vissza a bankoktól, minden rendben van. Ez az egyik feladata a területünknek. Segítség olyan döntés meghozásához, ami nem veszélyezteti az egzisztenciájukat.

Hitelkiváltás, avagy hajtsuk a csavart

Az ügyintézők reklámja mindenhonnan folyik. Webes felületek, ingyenes aprók. Nyilván muszáj az ügyfelet megtalálni, hisz honnan tudja, hogy egyáltalán létezünk. A bankok versenye pár nap alatt felforgatja az előnyös hitelről alkotott felfogásunkat. Ami ma szuper, piacképes, holnapra elavult.Gyakorlatilag a háztartások 80%-ban található hitel. Míg mondjuk Amerikában komoly státusz szimbólum, hogy ki mennyi hitelt tud bezsákolni, addig hazánkban inkább kényszer megoldás. A viszonylag könnyen megkapható hitelek komoly veszélyt hordoznak magukban.Annak idején, amikor ezt a pályát elkezdtem L.T. mondta, fel kell fognunk, hogy hatalmas felelősség a munkánk. Több milliókról döntünk, tanácsaink alapján az emberek hosszú akár évtizedekre egy olyan kötelezettséget vesznek a nyakukba, amivel kapcsolatban senkit nem érdekel, ha valami miatt nehézkessé válik, annak teljesítése.Tapasztalataim szerint az emberek nagyon rosszul vannak tájékoztatva. A bankok reklám kampánya (ennek bizonyítéka a sok PSZÁF büntetés), nagymértékben befolyásoló. Ezek a kampányok arra alapoznak, hogy úgy gondolja a célpont, könnyen, gyorsan, barátinak mondható törlesztő részlettel minden gondja megoldódik. Aztán jönnek a kisbetűk, az alacsony törlesztő csak az első kamat periódusra vonatkozik, ami egy deviza hitelnél általánosságban 6 hónap. Vannak 1-2évig tartó kampány ajánlatok, ahol az emberek hirtelen azt veszik észre, törlesztőjük hirtelen elviselhetetlenül magas lett. Amikor reklamálnak, akkor az a válasz jön, hisz a hirdetményben ez le volt írva.Mit tehet az ügyfél, amikor rájön rosszul választott. Két lehetőség van:- Fogát összeszorítva próbálja teljesíteni a törlesztést, ami legtöbb esetben nem sikerül és könnyen BAR- listára kerülhet, vagy ami ennél is rosszabb, végrehajtásig fajul a dolog.- leül az internet elé és újból elkezd „vadászni" egy számára kecsegtető kiváltási lehetőség utánA legrosszabb esetben újból azt választja, ahol azt mondják, amit hallani szeretne. És egy végtelen körforgásban találja magát. Itt szoktak belépni a történetbe a tanácsadók ott is, ahol eddig nem voltak jelen. A bankok reklámja után , az ő marketingük is befolyásolja a történetünk főhősét, és ismét két lehetőség van:- Sikerül egy normális tanácsadót találni, akinek érték az ügyfél és ténylegesen reális megoldást kínál-A tanácsadó eladja azt a terméket, ami számára a legkedvezőbb. Banki jutalék szempontból, gyorsaság (hamarabb jut a jutalékához), vagy egyszerűen csak bizonyos bankok termékét közvetítheti, így mint a Hamupipőke mesében addig nyiszálja az ügyfelet, amíg az végre alkalmas nem lesz arra, hogy pénzt hozzon.Értékesítünk, megoldunk, mindent kiváltunk. Magyarországon ez nem olyan nagyon nehéz, ha valaki rendelkezik egy forgalom képes ingatlannal. A varázslat tehát nem ebben rejlik, hanem abban, hogy ez a lépés, valóban minőségi változást hozzon

Válság napjainkban

Na essünk ezen is túl. Bár pályám kezdetén inkább lakáshitelekre állítottak rá, manapság sokszor találkozom olyan ügyféllel, akiknél már az utolsó pillanatban vagyunk. Szeretném leszögezni, az, hogy egy ügyfélnek végrehajtása van, semmiféleképpen nem degradáló. Nem túl kellemes dolog és többnyire sok munkát igényel elrendezésük, de nagy százalékban megoldhatóak.Mik azok a tipikus hibák, amit az ügyfelek elkövetnek:• nem veszik fel a bankkal a kapcsolatot, amikor az első fizetési mulasztás történik• nem próbálnak egyezségre törekedni (kevesen tudják, a bankok hajlamosak a hitel átütemezésére és a futamidő alatt egyszer lehet halasztást kérni)• a végrehajtó leveleire sem reagálnak• újabb hiteleket vesznek fel, amik közül a legrosszabb a magánhitel• beugranak az első "megoldjuk" ajánlatnak, ahol azt mondják, már nem is kell fizetni tovább.Több ügyfélnél is találkozom azzal, hogy egy "ügyes" tanácsadó azt mondja az első fizetési mulasztás után, kiváltjuk a hitelt és már ne is fizessen többet. Ez igen szuper. ha addig nem volt BAR-os az ügyfél, hamarosan azzá válik. És innen kezdődik a mizéria. BAR-os ügyfélt nem hiteleznek a kereskedelmi bankok (azaz egy igen, de az meg alig ad valamit és jövedelmet vizsgál) a pénzügyi vállalkozások meg nem a jó szívükről híresek.Ezek az ügyfelek azok, akik annyira kétségbe vannak esve, hogy fenntartás nélkül elhisznek mindent, ami arról szól, a baj könnyen megoldható. Túlnyomó többségben megoldhatóak ezek a gondok is, hol egyszerűbb, hol komplikáltabb stratégiával.A teendő ilyenkor, hogy az ingatlant nagyon komolyan be kell vizsgálni, forgalomképességét, elhelyezkedését. Sajnos a vidéki ügyfeleknek mindig nehezebb megoldást találni, hogy kiválasszunk egy olyan finanszírozót, aki hajlandó a hitelt kiváltani. Ezek a termékek magas törlesztővel futnak és bár a költségek nagyrészt levonható a hitelből utólag, de azok sem elhanyagolható tételek. Tehát elkezdődik a számolás, mindenre fussa. A gépezetnek olajozottan kell működnie, mert minden nap, minden hét számít. Kísérletezgetni nincs idő. Az idő valóban pénz. néhány esetben akár egy ember egész életének munkája kerül veszélybe.Ha rangsorolnom kéne, melyik ügyféltípus van a leginkább annak a veszélynek kitéve, hogy felül annak, amit hallani szeretne és ezzel még nagyobb bajt okoz magának, akkor azok a végrehajtásos ügyfelek.Amikor az ember segítséget kér, nem biztos, hogy az fogja megoldani a problémánkat, akitől azt halljuk, amit szeretnénk.

Lakásvásárlásra szeretnék hitelt

„- Lakásvásárlásra szeretnénk hitelt.- Mekkora összeget szeretnének?- 30 millió Ft-ot.- Mekkora értékű lenne a megvásárolni kívánt ingatlan?- Kb. 20 millió Ft.”


Kevesen értik az un. Bankos vicceket. A fenti pár sor kevés embernek az arcára csal mosolyt és bár nem túl szerencsés, de bevallom, a kevés emberek egyike vagyok. Nem mert lenézem az ügyfelet, hogy mennyire kis oktondi… csak hát egy ilyen megkeresés valóban bájos.

A lakáshitelekkel kapcsolatban sok tévhit van. Mondjuk úgy inkább, alapvetően tájékozatlanok az emberek. Erről jut eszembe olvastam a kormány által írt pénzügyekkel kapcsolatos oktatási anyag, amit iskolában szeretnének felhasználni, hogy tájékozottabbak legyenek a fiatalok a pénzügyileg. .. rémesen silány. Na, erről ennyit.

Szóval a lakáshitel a hitelezés csúcsa. Aprólékos, precizitás és nem kevés szaktudás kell hozzá. Amikor az állami támogatások is belépnek a porondra, az maga a hitelezési tűzijáték, mert van, amikor a bankos ügyintézők is meglehetősen butaságokat tudnak mondani.

A fenti vicchez visszatérve, a lakáshitel egy un. célhitel. Csak annyit lehet igényelni, amennyi összeg az adásvétel megvalósulásához szükséges. Ez van, ez nem túl kellemes, amikor az ember egy bútorozatlan új lakásban áll a csupasz falak között. További kellemetlensége az ügynek, hogy költségekkel is jár, amivel bizony rendelkezni kell. Ügyvéd, szerződési díj, folyósítási jutalék, ezerféle különböző jogcímen beszedett sarc, amiből néhány, ha szerencsénk van, pont akciósan el van engedve. Egyetlen dolog, az államnak fizetett díj, ami soha nem kerül elengedésre.

Jelenleg Magyarországon reménytelennek tűnő lakásvásárlási igények is teljesülnek. A lízing születése pillanatában elhamvadt, mert olyan magas hitelezési összegek vannak a sima hitelnél, hogy nem versenyképes. A bankok egymást túllicitálva adnak egyre nagyobb hányadban hitelt, akár minimálbérre is. Igaz, a mai valóság az, hogy más a papíron igazolt jövedelem és más a valóság. Kis ország, kis igazolt jövedelmek. Talán a bankok is tudják ezt. És persze ahol nincs önerő, ott jöhet a különféle önkormányzati hitel, szocpol, munkáltatói kölcsön. Úgy gondolom albérlet helyett valóban jobb, ha az ember a saját lakása részleteit fizeti, de nem árt az óvatosság. Hajlamosak vagyunk nagyobb hitelt bevállalni, mint amennyire fizetőképesek vagyunk. Úgy gondoljuk, ezt aztán bármi áron fizetni fogjuk. A lakásvásárlási hiteleknél azonban többnyire nagyon nagy a terhelés az ingatlanon, és ha csúszunk a hitellel, akkor szinte lehetetlen a kiváltás. Ha még erre rájön a szinte 0% önerővel az állami támogatás is, helyzetünk szinte reménytelen, ha fizetési nehézségeink támadnak.

Úgy tűnik, mintha magam és a szakmám ellen beszélnék. Ez nem így van. Természetesen egy sikeres lakáshitel nagy öröm. Az ügyfél hálás, talán ebben az esetben a leghálásabb és a reménytelennek tűnő álmai, ha megvalósulnak, nem osztja szűken az ajánlásokat másnak. Mégis hosszútávon mindkét fél érdeke az, hogy teljesíthető hitel kerüljön felvételre. A jó tanácsadó ugyanis nem a mának él. Minden egyes napja, hónapja, éve egy tégla az egzisztenciájában, ami akkor és attól erős, ha az általa intézett ügyletek nem kerülnek a felmondott hitelek sorsára.