Négy éve vagyok ezen a pályán és nagyon sok mindent kellett túlélnem, családom támogatása nélkül ez nem sikerült volna. Vannak jobb idők és vannak rosszabbak, hazudik, aki azt mondja, ez mindig fut. A válság napjainkban ezt a területet sújtotta elsőnek, ősztől szinte téli álomba zuhant a terület.
Az elmúlt 4év a hitelközvetítők paradicsoma volt. Szinte mindenki tudott hitelt eladni, mert a bankok olyan mértékben lazították meg a hitelezési gyakorlatot, hogy még a (bocsánat) a legképzetlenebb tanácsadónak is sikerült valamit összehozni. Amikor én kezdtem a pályát, közel ez a helyzet volt, ami most, valóban sikerélménye volt az embernek, amikor megoldást talált és komoly kihívásokkal kellett szembenéznie. A válság egyik talán legjobb hatása, hogy ma, már aki nem elég képzett, az nem bír megmaradni ezen a piacon. A területünk tisztul és én ennek őszintén örülök. Nagyon sok esetben, amikor kétségbeesett emberek e-mailjeit olvasom, elgondolkodom, vajon fel tudja minden hitelközvetítő mérni, mekkora felelőssége van?
Egy bizonyos színvonal ott kezdődik, amikor egy közvetítő már szelektálja, mit vállal el, meddig hajlandó elmenni a lehetőségek mentén. Minimálisan érteni kell a jogszabályokhoz, a törvényi szabályozáshoz (ez a minimális szint azt jelenti, nem jövök zavarba, ha egy ügyvéddel kell az ügyfelem érdekében tárgyalni).. és persze az ember a réseket is felfedezi. A bankok sorra vezetik be a visszaírásos rendszert, egy rosszul fizető adós közvetítése anyagi felelősséget is jelent. Eddig ez nem volt általános, hisz a bankokba tódultak a hitelfelvevők, „elfért” a veszteség, de ma már más a helyzet. Egy önmagára adó hitelközvetítő azonban eddig is követte a portfólióját, ügyfeleinek hitelére rá- ránézett és ha gond volt, akkor az egyik legnagyobb mércéje a munkájának, hogy a hitelező bank felkeresi, vagy sem, hogy a bedőlés helyett az ügyfelet ki tudja menteni az adósságcsapdából.
Számos ügyfelem van, a kivel mai napig tartom a kapcsolatot. Amikor elindult a pánik, a telefonom csörgött és hívtak a régi kliensek, vajon mik azok a szükséges lépések, amivel ők maguk is nagyobb biztonságba tudják rakni anyagi helyzetüket. Váltsanak, előtörlesszenek, próbáljanak futamidőt módosítani?
Egy hitelközvetítő munkája nem a folyósításnál ér véget. Minősíti, hogy a kiszolgált ügyfeleivel milyen kapcsolata marad.
Jelenleg egy kedves régi kliens rokonának az ügyén dolgozom. Elég nehéz ügylet és sajnos az ingatlan is veszélybe került. Jövő héten reményeink szerint szerződnek. Alacsonyabb havi teher, megbízható bank, tüneményes fiók és banki ügyintézők. Sikerként élem meg.. de ami a legnagyobb siker, hogy lassan megértették, nem elég a ma problémáját megoldani, hosszútávra is meg kell határoznunk, hogyan tovább. Reményeim szerint sikerült a pénzügyi helyzetüket stabil alapra helyezni. Az árverés, a napi aggódás otthonuk elvesztése felett, úgy tűnik megoldódott. Hisz ezen a területen a biztos siker az, amikor minden pénz elért oda, ahova kell, és olyan teher marad fenn, ami vállalható.
Siker, amikor az ügyfeleim után érdeklődve azt hallom vissza a bankoktól, minden rendben van. Ez az egyik feladata a területünknek. Segítség olyan döntés meghozásához, ami nem veszélyezteti az egzisztenciájukat.
Az elmúlt 4év a hitelközvetítők paradicsoma volt. Szinte mindenki tudott hitelt eladni, mert a bankok olyan mértékben lazították meg a hitelezési gyakorlatot, hogy még a (bocsánat) a legképzetlenebb tanácsadónak is sikerült valamit összehozni. Amikor én kezdtem a pályát, közel ez a helyzet volt, ami most, valóban sikerélménye volt az embernek, amikor megoldást talált és komoly kihívásokkal kellett szembenéznie. A válság egyik talán legjobb hatása, hogy ma, már aki nem elég képzett, az nem bír megmaradni ezen a piacon. A területünk tisztul és én ennek őszintén örülök. Nagyon sok esetben, amikor kétségbeesett emberek e-mailjeit olvasom, elgondolkodom, vajon fel tudja minden hitelközvetítő mérni, mekkora felelőssége van?
Egy bizonyos színvonal ott kezdődik, amikor egy közvetítő már szelektálja, mit vállal el, meddig hajlandó elmenni a lehetőségek mentén. Minimálisan érteni kell a jogszabályokhoz, a törvényi szabályozáshoz (ez a minimális szint azt jelenti, nem jövök zavarba, ha egy ügyvéddel kell az ügyfelem érdekében tárgyalni).. és persze az ember a réseket is felfedezi. A bankok sorra vezetik be a visszaírásos rendszert, egy rosszul fizető adós közvetítése anyagi felelősséget is jelent. Eddig ez nem volt általános, hisz a bankokba tódultak a hitelfelvevők, „elfért” a veszteség, de ma már más a helyzet. Egy önmagára adó hitelközvetítő azonban eddig is követte a portfólióját, ügyfeleinek hitelére rá- ránézett és ha gond volt, akkor az egyik legnagyobb mércéje a munkájának, hogy a hitelező bank felkeresi, vagy sem, hogy a bedőlés helyett az ügyfelet ki tudja menteni az adósságcsapdából.
Számos ügyfelem van, a kivel mai napig tartom a kapcsolatot. Amikor elindult a pánik, a telefonom csörgött és hívtak a régi kliensek, vajon mik azok a szükséges lépések, amivel ők maguk is nagyobb biztonságba tudják rakni anyagi helyzetüket. Váltsanak, előtörlesszenek, próbáljanak futamidőt módosítani?
Egy hitelközvetítő munkája nem a folyósításnál ér véget. Minősíti, hogy a kiszolgált ügyfeleivel milyen kapcsolata marad.
Jelenleg egy kedves régi kliens rokonának az ügyén dolgozom. Elég nehéz ügylet és sajnos az ingatlan is veszélybe került. Jövő héten reményeink szerint szerződnek. Alacsonyabb havi teher, megbízható bank, tüneményes fiók és banki ügyintézők. Sikerként élem meg.. de ami a legnagyobb siker, hogy lassan megértették, nem elég a ma problémáját megoldani, hosszútávra is meg kell határoznunk, hogyan tovább. Reményeim szerint sikerült a pénzügyi helyzetüket stabil alapra helyezni. Az árverés, a napi aggódás otthonuk elvesztése felett, úgy tűnik megoldódott. Hisz ezen a területen a biztos siker az, amikor minden pénz elért oda, ahova kell, és olyan teher marad fenn, ami vállalható.
Siker, amikor az ügyfeleim után érdeklődve azt hallom vissza a bankoktól, minden rendben van. Ez az egyik feladata a területünknek. Segítség olyan döntés meghozásához, ami nem veszélyezteti az egzisztenciájukat.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése